Sziasztok!

Ezt a témát már egy jó ideje tervezem, írom, mert nagyon nehéz úgy írni róla, hogy ne foglaljon az ember rögtön álláspontot.

Eddigi munkahelyeimen nagyon sok emberrel dolgoztam együtt. Voltak diplomások, autodidakta módon tanult emberek, bootcampből érkezők és voltak olyanok, akiknek minden egyes, önmaga fejlesztésére fordított idő teljes mértékben felesleges volt. Mondjuk belőlük jó sok volt.

Na de ezt egyszer már kitárgyaltuk- seniorokról szóló posztomban.

Egyetem fontossága

Az egyetem jó dolog. Az egyetem által a legfontosabb tudás amit kaphatunk: az önálló információ feldolgozás. Magyarul, az egyetemen megtanulsz önállóan megtanulni szinte bármit.

Az egyetem elvégzése után nagyon kevés esetben fordul elő, hogy az ember piacképes technológiai ismeretre tesz szert. A piaci igényekre szabott tapasztalatot vagy gyakornoki pozíciók vagy home projektek során fogja az ember magára szedni. Ma, egy alapdiploma (Bsc), szakfüggő de átlagosan 3,5 év a képzési idő, míg a mester diploma (Msc) további 2 év. Ez átlagosan 5,5 év, amennyiben az ember mindent időben megcsinál, és nem halaszt, csúszik stb.

5,5 év informatikai egyetemi képzés után az embernek lesz:

• logikus gondolkodása (vagy nem :) )
• ismerős lesz számára a szoftverfejlesztéses modellek közül legalább egy (általában a vízesés modellt szokták számon kérni ez egyetemeken)
• 2 szakdolgozat, ahol valószínűleg magas szintű programozási nyelvet használt a hallgató (munkahelyen meg lehet, hogy esküszik rá, hogy nem tud programozni )
• adatbázissal kapcsolatos tapasztalata
• megannyi elméleti tudása 

Ez nagyon jól hangzik. De ez a tudás mennyire piacképes?  Önmagában az egyetemi képzés nem garancia a szakmai sikerhez és nem jelenti azt, hogy azonnal jól fizető állása lesz a frissen végzett hallgatónak. A piacképesség nem az egyetemen oktatott ismeretektől függ. Ha valaki egyetem alatt gyakornoki programban vett részt vagy megfelelő időt szakított otthoni projektekre, akkor valószínűleg piacképesebb tudás birtokába jutott, mint amit az egyetem a kötelezően elvégzendő kurzusok során oktat a hallgatóknak. 

Miért mondom ezt? 

1. Jártam egyetemre és úgy gondolom, hogy nem kaptam piacképes tudást a kurzusok által.
2. Rengeteg időt, pénzt és energiát öltem a szakmai fejlődésembe, aminek nem sok köze volt az egyetemhez.
3. Nagyon sok munkaerőpiaci felmérés készült, amelyekben ezt a témát körül járva arra a megállapításra jutottak, hogy a cégek a frissdiplomás hallgatókat felvétel után belső tréningeken tanítja meg a munka elvégzéséhez szükséges ismeretekre: legyen az helyspecifikus, programozás specifikus, vagy iparági ismeret.

 Nagyon sok olyan frissdiplomás emberrel dolgoztam együtt, akik alapvető programozási ismeretek hiányával, alapvető probléma megoldási gondokkal küszködtek. Ezt nem általánosításként szeretném ide írni. Találkoztam olyan friss pályakezdővel, aki teljes értékű, a munkahelyi feladatok ellátásához szükséges ismeretekkel rendelkezett, ezáltal a munkája minősége kifogásolhatatlan volt. Azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy a többség egyáltalán nem ilyen ismeretekkel érkezik az első munkahelyére.

Ez azért gond, mert a diploma azt hivatott jelenteni, hogy a diplomás megfelelő tudással rendelkezik az egyetemi képzéssel kapcsolatban. És pontosan itt van a kutya elásva. A képzéssel kapcsolatban lehet, hogy releváns ismeretekre tett szert a hallgató, azonban az egyetemi számonkérések során felmért tudás és a munkaerőpiaci igények egyáltalán nem fedik egymást.

Ez országos probléma, nem pedig egyetemspecifikus helyzet. A top egyetemektől kezdve a nemrégiben még főiskolaként funkcionáló egyetemekig fennáll ez a probléma: a cégek számára szükséges tudást az egyetem nem minden esetben képes a hallgatók számára elérhetővé tenni.

Új képzési formák

Minden hónapban megjelenik legalább egy cikk azzal kapcsolatban, hogy mennyire nagy probléma a világban az informatikusok hiánya. Magyarországra vetítve ezeket az adatokat azt szokták mondani, hogy ~22 ezer informatikus hiányzik a piacról. Az tisztán látszik, hogy az egyetemi képzés nem tudja a lépést tartani a rohamtempóban változó gazdasági igényekkel, legyen szó programozási nyelvekről, fejlesztési metodikáról.

Az egyetemi oktatásnak több alapvető problémája van:

1.  Az informatikai alapszakokra relatíve alacsony pontszámmal is be lehet kerülni.
2.  A különböző szakoknál a lemorzsolódás  aránya óriási, több mint 50%.
3. Nincsenek megfelelő pályaorientációs tanácsadások, így sok esetben nem tudnak megfelelően szakot választani a diákok.
4. Viszonylag sok idő, míg az ember eljut oda, hogy a munkaerőpiacon tényező legyen.

Ezekből az látható, hogy az egyetemi képzéseket újra kellene gondolni, más alapokra helyezni az ott oktatott ismereteket, a számonkérés formáját megváltoztatni. 

Ez nem kis feladat és az sem biztos, hogy egyáltalán lehetséges oly mértékben megreformálni az egyetemek működését, hogy a folyamatos piaci változásokat megfelelően le tudja reagálni. Nagyon sokan erre a felvetésre úgy reagálnak, hogy az egyetemnek nem az a feladata, hogy piaci igényekkel megegyező tudást adjon a hallgatók számára. Itt megjegyezném, hogy pl. Kanadában az egyetemi képzések során több féléves kötelező gyakornokságot kell végezni a hallgatóknak. Magyarországon is sok egyetemen a kötelező szakmai gyakorlat részét képezi a képzésnek, azonban teljesen ellenőrizetlen, hogy valójában, szakmaspecifikusan történt-e a gyakornokság. Itthon legtöbbször inkább teher a hallgatóknak, mint lehetőség. Így viszont az egyetem által számonkért gyakornokság nem garancia a piaci ismeretek megszerzésére.
Ez a munkahelyek számára elég nagy problémát jelent. 

Ezen problémák "megoldására" jöttek létre pár évvel ezelőtt a különböző bootcamp jellegű képzések, amelyek azt ígérik, hogy az egyetemi képzés töredéke alatt informatikussá avanzsálhatnak a hallgatók és garanciát vállalnak, hogy munkát is kapnak.

Kérem tisztelettel, ez igaz is, meg nem is. 

Igaz, mert általában 3 hónap -1,5 év közötti képzési idővel hirdetik a képzéseket. Ez idő alatt próbálják az aktuális piaci trendeket megtanítani a jelentkezőknek.
Igaz, mert általában nagyon alapos kiválasztási folyamat során kerülhetnek be a hallgatók.
Ennek okai:

• A magas képzési díjakra általában részletfizetési lehetőséget adnak, így cél, hogy a képzésben résztvevők munkához jussanak, hogy a törlesztés megfelelő ütemben tudjon lezajlódni.
• Mint minden egyéb szak / szakma esetében az informatikára is igaz, hogy nem mindenki alkalmas arra, hogy elsajátítsa a szükséges ismereteket.
• A képzés végeztével a hallgatóknak képesnek kell lenni arra, hogy junior fejlesztőként helyt álljon a munkaerőpiacon.

Az itt elvégzett fejlesztők általában egy verziókezelő rendszer - legtöbbször git-et - magabiztosan használnak, web technológiával (Java, Javascript, Python), adatbázisokkal kapcsolatos, projekt alapú tudásra tesznek szert.

Nem lesz idegen számukra a csapatban, határidőre történő munka. Esetleg scrum alapokkal tisztában lesznek. Eszközismeretben teljes mértékben kompetensek lesznek egy standard álláshirdetésekben leírtakhoz.

A képzési idő nem elég arra, hogy átfogó szakmai ismeretekre lehessen szert tenni. Sok esetben a képzésen oktatott technológiát a partnercégek igénye határozza meg. Igen, partnercégek, elővásárlási joggal a végzett hallgatók felé.(a legtöbb esetben) Ezek a képzések nagyon gyakorlatorientáltak, így olyan területekre, ahol a mély strukturális ismeret, matematikai ismeret, algoritmikus ismeret fontos, az innen kikerülő hallgatók nehézségekkel fogják szembetalálni magukat, nagyon hiányos ismeretekkel fognak rendelkezni.

Ha a XYZ Informatikia Kft-nek kell 5 data scientist, akkor vagy megpróbál a piacról horror bérekért leigazolni 5-embert, vagy megkeres egy ilyen bootcamp-et, szerződést köt velük, hogy képezzenek ki adott technológiai stack-el embereket és a legjobbakat készpénzért megveszik. Így jól jár a cég is, és jól jár a bootcamp is és a képzésben részt vevő hallgatónak pedig lesz munkája. 

Ennyire egyszerű a recept. Itt nem reformról van szó, hanem a piaci igények kielégítéséről.

A piaci igényekre kielégítésére ez a képzési forma azt tudja biztosítani, hogy a cégek által használt technológiát, metodikát fogják a hallgatók tanulni és elég ismeretük lesz ahhoz, hogy céges környezetben produktív munkát tudjanak majd végezni. 

A képzési idő nagyon fontos. 3 hónap alatt nem lehet megtanulni olyan szinten fejleszteni, hogy az ember architekturális kérdésekben megfelelő mélységben lássa a dolgokat és ezáltal megfelelő döntést hozzon. Szerintem a 6 hónappal is hasonló a helyzet. Azt sem gondolom elégnek ahhoz, hogy az ember több technológiai stacket elsajátítson úgy, hogy azonnal bevethető legyen éles feladatokra.

Ezek a képzési formák azoknak lesz megfelelő, akik már rendelkeznek alapvető fejlesztői skillekkel: programoztak már életükben, jó problémamegoldó képességgel rendelkeznek és az absztrakt gondolkodás is közel áll hozzájuk.

Erre kérdezhetnénk, hogy akkor mi szükség van az egyetemekre?

A válasz roppant egyszerű: a két képzés nem ugyan azt a skillsetet fogja a hallgatóinak oktatni és számonkérni és pont ezért mindkettőnek van létjogosultsága.

Őszinte véleményem

Az igazat megvallva annak semmi értelme, hogy az egyik tábor az egyik képzést fikázza a másik tábor a másikat. Nagyon sokan azt hozzák fel érvnek az egyetemmel szemben, hogy az ott oktatott elméleti ismeretanyagra a munkaerőpiacon nincs szükség. Nem kell a matematika, nem kell az algoritmus ismeret, nem kell a szoftverfejlesztéssel kapcsolatos paradigmák ismerete. Ez faszság. Ezt nem lehet elintézni ennyire egyszerűen. Azért, mert a piacon nem azok a pozíciók vannak többségben, ahová jól jönne pl. az algebrai ismeretek az nem jelenti azt, hogy nincs olyan pozíció, ahol igen is fontos lenne, hogy az ember megfelelő matematikai, algoritmus és egyéb ismeretekkel rendelkezzen.

A bootcampekkel szemben pedig azzal szoktak érvelni, hogy ész nélkül fognak kódolni úgy, hogy nem fogják azt mélységében ismerni. Ezzel is vitatkoznék. Az egyetem sem tanít meg arra, hogy mi az a kubernetes cluster, de az 1990-es években használt mátrix nyomtató működését mai napig számonkérik. Az egyetemen sem fognak neked arról beszélni, hogy mi az az ETL tool.

Ezekkel a dolgokkal munka közben fogsz találkozni. Nem azt akarom mondani, hogy a bootcamp jobb. A bootcamp a munkára készít fel inkább, az egyetem meg arra, hogyan sajátíts el komplex ismereteket önállóan.

Nagyon sok emberrel dolgoztam már:

• top egyetemről érkező emberekkel
• autodidakta emberekkel
• bootcampről érkezőkkel egyaránt.

Azt kell mondanom, hogy teljesen mindegy az iskolai előélet. Az egyetemet végzett ember nem lesz értelmesebb a bootcampről érkezőtől, a bootcampről érkező sem lesz egyből szakértő.

Nagyon sok semmirekellő emberrel dolgoztam már együtt. Ezek között voltak diplomások, többdiplomások, bootcampesek és autodidakta módon tanuló emberek egyaránt. Különbség hozzáállásban van, nem oktatásban.
Ugyancsak nagyon sok kiváló szakemberrel is összehozott a munka és közöttük is volt érettségivel rendelkező, diplomás, bootcampes és autodidakta egyaránt.

Nem az egyetem, nem a bootcamp teszi az dolgozót jó munkaerővé. Jó munkaerővé az igyekezet, a gyakorlás, az önképzés az alázat és a szakmai kíváncsiság együttese fogja tenni  az embert, nem pedig az egyetemi képzés vagy a bootcampek.

Ha beleszarsz a szakmaiságodba, azon semmilyen képzés nem fog segíteni, de ha bármelyik képzési formában részt vettél kevesebb biztos, hogy nem leszel.

Melyiket érdemes választani?
Az attól függ, hogy mit szeretnél: ha kódolni szeretnél, azt szeretnéd, hogy a munkahelyen történő fejlesztést gyakorlatiasan sajátítsd el, akkor a  bootcamp-et ajánlom, de legalább a 1,5 éves fajtát. 1,5 év már elég ahhoz, hogy 1-2  technológiában junior tudásra tegyél szert és napi munkavégzésed során ne legyenek alavető gondok.

Az egyetemet akkor ajánlom, ha számodra fontos, hogy tudományosabb formában jusson el hozzád az információ.
Ha fontos neked, hogy elmélyedj a miértekben, hogyan alakultak ki a ma ismert metodikák, miért így programozunk, ahogy és ha a presztízs fontosabb neked, mint a valódi érték, akkor az egyetem a te helyed.

Én jártam egyetemre, bootcamp jellegű képzésen is vettem részt. Számomra a bootcamp könnyebben emészthető tudást adott, amellyel a munkaerőpiacon elég könnyen tudtam elhelyezkedni. Viszont mivel jártam egyetemre pontosan tudom, hogy bizonyos elméleti tárgyak megléte mennyit segített a szakmaiságom kiteljesedéséhez.

Ez nem egy fikázó poszt akart lenni, hanem egyfajta vélemény a jelenlegi kézpésekről. Remélem azok számára, akik szeretnének bármelyik képzési formán részt venni tudtam egy kicsit segíteni.

Üdv, a Szókimondó Fejlesztő voltam.